Nagyszénás

Weboldal

Nagyszénás Nagyközség közúton Orosháza, Szarvas, Gádoros, illetve Kondoros felől közelíthető meg, vasúton pedig az Orosháza-Mezőtúr vonalon fekszik.

Nagyszénás község létezéséről Zsigmond király 1403. november 23-án kelt adománylevelével tesz említést. Történelmi tény tehát, hogy az 1403-as esztendőben, és már a korábbi években is Szénásegyháza lakott terület volt. Mátyás király 1432-ben Corvin Jánosnak ajándékozta Szénást. A mohácsi csatavesztés után a település birtokosa Czibak Imre váradi püspök lett. Szénás a XVI. század közepén igen jelentős, a második legnagyobb település volt a megyében, és a század végéig töretlenül fejlődött és gyarapodott. Az 1596-os törökdúlás a megye más településeivel együtt ezt az ősfalut is elpusztította, s majd csak 1818-tól beszélhetünk újra folyamatos lakottságról.

Nagyszénás 1893-tól bekapcsolódott az országos vasúti forgalomba, Az I. világháború után kialakult az Újfalu nevű rész, majd a II. világháború után létrejött a falu többi része, és lényegében kialakult a falu mai képe.

Kiváló minőségű földje elsősorban a szántóföldi mezőgazdasági kultúrák gazdaságos termesztésére teszi alkalmassá. A községben van ipartelep, és további ipartelepítési lehetőségek is adottak.

A nagyközség infrastruktúrája fejlett, az utak 95%-a burkolt, teljes körű víz-, gáz-, villamos és telefonellátás biztosított.

A település egyik természeti kincse a termálvíz, melyre a Parkfürdőt alapították. Nőgyógyászati, mozgásszervi bajokra is ajánlható, ezért a környező településekről is sokan látogatják.



A környék is bővelkedik látványosságokban. Kellemes kirándulásokat lehet tenni, és a mai napig is megműveletlen szikes puszták gazdag madárvilággal kínálnak felejthetetlen szemlélődést és kikapcsolódást az érdeklődőknek.